A film egy k�zhelyes, de kifejezetten �rz�keny t�rt�netet dolgoz fel, adva van egy l�ny, aki megvakult, de nem fizikai s�r�l�st�l, hanem pszich�s sokkt�l, teh�t ha pszich�sen rendbej�nne, ism�t l�thatna. Nem rossz sztori, t�nyleg. Woody Allen Hollywoody T�rt�net c. filmj�ben maga is megkapja ezt a pszich�s eredet� vaks�got, �s a film isteni R�ad�sul Woody Allen a fura betegs�gek kital�l�s�ban val�s�gos �lharcos, l�sd az operat�r eset�t, az Agyament Harry c. filmj�ben, aki olyan betegs�gben szenved, hogy �letlen (nem a felv�telek "hom�lyosak", amiket f�nyk�pez, hanem � maga), �s ha egy ilyen f�bikus t�lentum m�gis a vaks�ghoz ny�l, amikor saj�t mag�nak v�laszt betegs�get, az az�rt jelent valamit. Herendi G�bor teh�t j�l tette, amit tett.

Manaps�g a telev�zi� kor�bban nem l�tott m�rt�kben hatolt be az emberek �let�be (penetr�ci�), ami az emberek filmn�z�si szok�sait nagyban �tform�lta - �s form�lja ezekben a percekben is. Az emberek jobban otthon �rzik magukat a mozikban (a sz� leg-antiszoci�lisabb �rtelm�ben), kaj�znak, szalonn�t, kolb�szt, csipszet, cukrot, �s hozz� cukros vizet sz�rcs�lnek (pontos r�szleteket nem tudunk, csak a hangokb�l �s a szagokb�l �t�l�nk :)), hangosan besz�lnek, telefon�lnak - m�g j�, hogy nem �ll�tj�k meg id�nk�nt a filmet. Mindez azonban csak k�ls�dleges, formai jelleg� v�ltoz�s, amely csak a n�z�k �s a mozi viszony�t �rinti. Ott van azonban a bels�, tudati v�ltoz�s, az emberek �s a filmek viszony�ban, ami b�r l�thatatlan, m�gis sokkal nagyobb horderej�. Ez a tudati v�ltoz�s nagyon t�m�ren �gy �rhat� le, hogy az emberek amikor moziban n�znek egy filmet, akkor is t�v�ben n�znek filmet, illetve, amikor filmet n�znek, akkor is t�v�t n�znek (ez ut�bbi eltol�d�s m�g s�lyosabb, ha belegondolunk).
Mindaz, amit a v�sznon l�tunk, olyan, mintha a k�perny�n l�tn�nk, �s mindaz, amit l�tunk, nem m�s, mint egy "anyag", mint b�rmilyen leadott anyag a t�v�ben. Komoly kih�v�s ez a forgat�k�nyv�r�knak �s producereknek. Herendi G�bor azonban szerencs�s m�don beletraf�lt valaminek a k�zep�be - mert siker�lt olyan filmet l�trehoznia, amit az emberek �gy n�zhetnek, mintha otthon n�zn�nek t�v�t. Ez term�szetesen j� is, meg rossz is, de ha a film nagy siker lesz, akkor a rossz oldal�ra senki sem fog eml�kezni.

Lora speci�lis l�ny, mert vak. A specialit�s vil�gszerte - �s ha belegondolunk, �vtizedek �ta nyer� attrib�tum, l�sd id�n a Betti, a cs�nya l�ny c. n�met hullad�k amerikai feldogoz�sa (az�rt a globaliz�ci� �gy l�tszik, k�t ir�nyba hat, persze mindk�t ir�nyban a sil�nys�g h�d�t), kor�bban ott volt Isaura, aki rabszolga volt, �s l�m, hogy belopta mag�t az emberek sz�v�be, vagy Borosty�n, hogy a sz�nvonalon maradjunk, de m�g a m�v�szet templom�ban el�kel� helyet �lvez� Twin Peaks Laura Palmer-je is speck� volt -hiszen meggyilkolt�k, b�r � volt a f�szerepl�. A specialit�s teh�t nagyon fontos �s j� dolog. Erre j�tszik r� a remek koncepci�, hogy k�lf�ldi sz�n�szn� j�tssza a c�mszerepet, mert ezek �gy, egy�tt m�r r�g elegend� sz�v�er�t k�peznek, hogy az ember v�s�rl�si d�nt�st hozzon - �s vegyen mag�nak egy mozijegyet.

A film flashback-ekeket alkalmaz - meglehet�sen extenz�v m�don. Ha valaki nem tudta volna eddig, hogy mi az a flashback, akkor most megtanulhatja, l�v�n, hogy az eg�sz film flashback-hegyekb�l �ll, tulajdonk�ppen minden jelenet egy flashback - alias visszaeml�kez�s. A francia eredeti alapj�n k�sz�lt Intersection (V�gyak Vonz�s�ban) a klasszikus, �s egyben mesteri p�ld�ja a flashback alap� filmeknek, tulajdonk�ppen ez a cs�cs a kateg�ri�ban (ha l�tezik ilyen - de persze nem).

A Lora t�rt�nete �gy �p�l fel, hogy k�t id�s�k van, az egyikben Lora m�g l�t, �s egy�tt van a D�vid nev� karakterrel, D�vid �ccse, Geri pedig csak �lmodozik arr�l, hogy majd vele fog j�rni. A m�sik id�s�kban Lora m�r vak, D�vid meghalt, Geri pedig egyre gyakrabban tal�lkozik a l�nnyal. Az egyszer�s�g kedv��rt mondjuk azt, hogy r�gen �s most. A film a "r�gen" �s a "most" jeleneteinek az �sszekever�s�b�l �ll �ssze. Az �sszekever�st sz� szerint kell �rteni, l�v�n, hogy hol ilyen, hol olyan jelenetet l�tunk. A dolog persze m�k�dhetne is, l�sd az Intersection egy ugyancsak szerelmi h�romsz�ges, ugyancsak v�gig flashbackes film, �s el�gg� szuper�l m�k�dik, a Lora azonban ebb�l a szempontb�l el�gg� kezdetleges.

Az egyes jelenetek gyakorlatilag el�gg� j�k, s�t, n�ha eg�szen kit�n�ek, �s el�rik a Valami Amerika jelenteinek a h�fok�t, �m az eg�sz egy�tt m�r kifejezetten vontatott� v�lik. Az lehet a baj, hogy sem a "r�gen", sem a "most" s�kj�n nem �rezz�k, hogy el�rehaladna a t�rt�net. S�t, val�j�ban m�g az is meglehet, hogy a flashback-eket, a folyamatos v�lt�sokat "r�gen" �s a "most" k�z�tt �ppen a film le�leped�s�nek megakad�lyoz�sa c�lj�b�l alkalmazt�k. Ak�rhogyan is n�zz�k, a t�rt�net egyik s�kja sem halad kell� intenzit�ssal �s sebess�ggel el�re. Ha valamelyiket k�l�n n�zn�nk meg, tal�n m�g akkor is lass� lenne, �gy azonban, hogy minden k�t jelenet k�z� be van illesztve a m�sik s�k egy jelenete - m�g vontatottabb az eg�sz. Nincs mese, ha k�t t�rt�netet akarunk egybegy�rni ABABAB .. alapon, akkor mindk�t t�rt�netnek intenz�vebben, gyorsabban kell el�rehaladnia, hiszen csak feleannyi ideje van az eg�sz filmb�l.

A t�rt�net el�rehalad�s�nak igazib�l az lehet a ker�kk�t�je, hogy nincs t�l sok kilom�terk�, t�l sok f�zis a t�rt�netben, amik egym�shoz k�pest "ugr�st" jelenten�nek. Nincs olyan p�ld�ul, hogy Lora �szre sem veszi Geri-t, azt�n Lora Geri �s D�vid k�z�tt habozik, vagy legal�bbis, imm�r Gerihez is ugyan�gy vonz�dik, majd v�g�l, hogy mind Lora, mind Geri tot�l be vannak indulva egym�sra.
Term�szetesen felt�telezhet�, hogy a forgat�k�nyvben elk�l�n�lnek ilyen f�zisok, de a v�sznon nem igaz�n jelennek meg, �s m�g ha meg is jelenn�nek, k�l�n nehez�ti a dolgot, hogy a "most" s�kj�n is az van el�sz�r, hogy Lora nem b�rja Gerit, sz�val itt is null�r�l indul az eg�sz, ami nagyon rossz. Persze, ha a forgat�k�nyv szerkezet�nek n�z�pontj�t vessz�k, Lora a "most"-ban nem az�rt nem kedveli Gerit, mert nem vonz�dik hozz�, hanem mert egyszer kor�bban egy pillanatra m�r �sszej�ttek (ez egy�bk�nt nem spoiler - ez seg�ts�g a filmhez:)). Ez azonban a v�sznon nem jelenik meg. Ahhoz, hogy ez megjelenjen, hogy �k m�r egy�tt voltak, �s most Lora ez�rt ut�lja Gerit, kicsivel komolyabb rendez�sre lett volna sz�ks�g. Az els� ilyen jelenetn�l azonban a rendez�s arra hegyezte ki a dolgot, hogy amikor a l�ny elszalad, nekirohan egy telefonf�lk�nek (rossz po�n - ilyesmin nem is nevet senki). Tov�bb nehez�ti a "r�gen" �s "most" probl�m�j�t, hogy a kett� k�zt a k�l�nbs�get alig lehet �szrevenni, olyanokra kell figyelni, mint a l�ny p�l�ja, meg a sr�c borost�ja �s copfja. A sok-sok flashback ak�r er�s�thette is volna egym�s hat�s�t, �gy azonban sajnos, nem �lltak �ssze, �s csak vontatottabb� tett�k a filmet.

Ha m�r a "sr�cr�l" besz�l�nk, Geri szerep�ben Nagy P�terr�l most j�l kider�lt, hogy igaz�n j� sz�n�sz, de mivel a film csak h�rom (2+0,5+0,5) szerepl�s, nem is rohann�nk tov�bb a st�blist�n, amir�l legink�bb az jut esz�nkbe, hogy a Geri apj�t alak�t� Luk�ts Andor igaz�n j� volt, �s az � karakter�ben egy k�l�n film van elrejtve, ami jobb is, mint maga a film. K�r, hogy Luk�ts Andort j�form�n v�gig csak egy fotelben �lve l�ttuk. Luk�ts Andorr�l egy�bk�nt esz�nkbe jut m�g egy szerelmi h�romsz�ges �s flashback-es film, az Eszkim� Asszony F�zik, amely minden id�k egyik legjobb magyar filmje.
Ami miatt j� lehetett volna a film, az az �rzelmi t�lt�s, az, hogy akik �sszej�nnek, vagy egy�tt vannak �ppen, azok m�gikus m�don vonz�dnak egym�shoz, egysz�val egy igaz�n romantikus film is lehetett volna, �s akkor mindenki j�l j�rt volna. Az �rzelmi viszonyok �br�zol�sa azonban meglehet�sen gyenge a filmben, illetve meglehet�sen gyenge t�pus� �rzelmeket l�tunk megjelenni - k�l�n�sen Lora r�sz�r�l. Nem �rtj�k, mi�rt j�tt �ssze a gazdag �s sikeres D�viddal a l�zer �s kedves Geri helyett, amikor mindketten ott voltak ugyanazon a helyen, ugyanabban az id�ben, �s amikor D�vid igaz�n bunk� m�don kezdett el csajozni Lor�val. Ha ez Lor�nak bej�tt, akkor a k�s�bbiekben az �rzelmi �thangol�d�snak a puszta rem�ny�r�l is lemondhatunk. K�s�bb, amikor Lora m�r jav�ban egy�tt van D�viddal, �s D�vid folyamatosan megcsalja, meg bunk� vele, Geri pedig folyamatosan kedves, akkor sem �rtj�k, mi�rt van 100%-ig D�vidra cuppanva, mintha Geri ott sem lenne. Erre csak az lehet a magyar�zat, hogy a csaj tot�l sz�m�t�, megvan a kis koncepci�ja, �s ez D�vid, a t�bbi pedig nem �rdekli, Gerin kereszt�ln�z - ez azonban egy m�sik film, amiben ez a sz�m�t� Lora csak max. mell�kszerepl� lehetne.

A film egyik sz�p jelenete a h�romb�l (k�nny� �ket felismerni, mert ugyanaz a remek filmzene megy mindh�rom jelenet alatt - egy Eur�pa Kiad�-sz�mra eml�keztet� remek kis zene), amikor hazafel� bicikliznek Geri�k, ez t�nyleg nagyon sz�p, �s nagyon ott van. Romantikus, finom, �rzelmes, tiszta momentum, �s mellesleg istenien van f�nyk�pezve - Szecsanov Martin, aki eredetileg ugyancsak rekl�mfilmes (de ki nem?) az eddigi legjobb esti felv�teleket k�sz�tette - mert olyanok, mintha nem is lenne k�l�n filmes vil�g�t�s. Ilyet csak a legjobb amerikai filmekben l�tni - legut�bb a F�les-ben, amikor Woody Allen �s Scarlett Johansson Hugh Jackman-t k�vetik az utc�n.

Szecsanov Martin legnagyobb dob�sa ekkor azonban m�g h�tra van. Minden romantikus filmnek van egy elker�lhetetlen pontja, ahol valakik egym�snak esnek, �s elkezdenek szeretkezni. A szeretkez�s-jelenetek a legt�bb film leggyeng�bb pontj�t k�pezik. Az operat�r (director of photography) vizu�lis koncepci�ja, ihletetts�ge egy szeretkez�s-jelenetben mutatkozik meg legink�bb, hiszen ilyen jelentekb�l mindenki kb. 1000 darabot l�t hetente t�v�ben �s moziban, sz�val itt neh�z �jat, eml�kezetest alkotni. Szecsanov Martin azonban �lvonalbeli amerikai filmekkel felveszi a versenyt - �s jelen pillanatban, illetve 2006-ban val�sz�n�leg nyer is, annyira eredeti �s sz�p, amit a v�szonra felvitt - mint egy mozg� festm�ny. A szeretkez�s- jelenet alatt is term�szetesen a j� filmzene hallhat�.

K�s�bb van olyan jelenet, amiben �ppens�ggel nem vagyunk annyira elragadtatva a f�nyk�pez�st�l, amikor egy b�rban Geri �s Lora egy�tt buliznak a zenekarral. Ez gyakorlatilag teljesen olyan, mint egy rekl�mfilm, csak �pp a v�g�n nem egy mobiltelefon bukkan fel, meg egy c�g log�ja, hanem a k�vetkez� jelenet:) Ez�rt a hib��rt azonban els�sorban a rendez�s okolhat�, no meg a forgat�k�nyv�r�s, l�v�n, hogy egyetlen sz� sz�veget sem �rtak bele a jelenetbe, illetve klipbe.


A film egy�bk�nt nem rossz, eg�sz j� dologhoz ny�l hozz�, m�g ha nem is annyira profin. Ez azonban nem igaz, mert a filmet a lehet� legnagyobb profizmussal �rt�k meg, h�rman dolgoztak v�lhet�en h�napokon �t azon, hogy egy-egy jelenet a lehet� legjobban legyen meg�rva. A gond ott van, hogy ezt a profizmust (mint egy g�pet) mire �ll�tott�k r�, hogy mi az alapt�rt�net, amelynek a jelenteit "profin" meg�rt�k, �s hogy mire t�rekedtek, amikor ezeket a jeleneteket "profin" meg�rt�k. Sajnos, az alapt�rt�net, b�r romantikus t�rt�net akar lenni, pont az �rzelmek, az �rzelmi viszonyok �br�zol�sa ter�n nem jeleskedik, a jelenetek meg�r�sa sor�n pedig nyilv�nval�an a po�noss�gra �s a pillanat �rdekess� t�tel�re t�rekedtek, �s nem a t�rt�net �v�nek gondoz�s�val voltak elfoglalva.

Tov�bbi hib�ja, hogy p�r jelenetben egy�ltal�n nincs tot�lk�p, az adott helysz�nen csak egy-k�t sz�kebb k�pet kapunk, mint p�ld�ul a bork�stol�sn�l, vagy amikor Lora �ttermet dekor�l, vagy amikor megismerkedik a bunkesz D�viddal. Ha nincs tot�lk�p, nincs igazi helysz�n, nincs igazi mili�. Adva van egy bork�stol�, �s csak egy asztalt l�tunk, leter�tve ter�t�vel, alul parketta, �gy, hogy ha �ppen m�anyag poharakba �nten�k a foly� bort, akkor sem lep�dn�nk meg nagyon.
Ha m�r itt tartunk, ahhoz k�pest, hogy Lora a juppie �tteremtulajdonos D�viddal j�r, a film fel�nek gazdag, vagy �jgazdag mili�ben kellene j�tsz�dnia, ehelyett v�gig csak a Kuplung nev� hely, meg feltehet�en az Old Man's (vagy az Artics�ka?), �s Geri low budget lak�sa, abb�l is legink�bb a konyha. F�ny�z� �letnek nyoma sincs a filmben, m�g egy flancos jeep erej�ig sem.

Ha m�r ezt is sz�ba hoztuk, felt�tlen�l eml�t�st �rdemel az is, hogy nemcsak D�vid, a gazdag �tterem-tulajdonos mili�je hi�nyzik a filmb�l, de D�vid maga sem mutatja nagyon a f�ny�z�s t�neteit. �lland�an r�szeg, vagy m�snapos, le van pukkanva, mint aki t�lkok�zta mag�t. Ez nem t�l nagy kontraszt az alkoholista, p�link�val �bred� Gerihez k�pest, pedig elvileg a k�t sr�c �g �s f�ld. Sokat seg�thetett volna a filmen, ha vannak benne men� helyek, amik f�ny�z�ek (ha m�r �pp egy men� �tterem-tulajdonossal j�rt Lora). Seg�thetett volna, ha maga ez az �tterem-tulajdonos, aki gazdag �s j�l men�, legal�bb egy-k�t jelenetben �gy n�zett volna ki, mint egy �zletember, eleg�ns cuccokban, sznob �zl�ssel, dr�ga aut�val, rengeteg zsetonnal, stb, hiszen a t�rt�net szerint (ha komolyan vessz�k), a l�nynak nemcsak k�t sr�c, de egyben k�t mili� k�z�tt is v�lasztania kellett, �s igaz�n k�r, hogy ezek egyik fele teljesen lemaradt.

V�geredm�nyben eg�szen a film harmadik harmad�ig (a film 2 �r�s) bizonyos tekintetben kicsit olyan volt, mintha valami t�v�sorozatot n�zt�nk volna egy vak l�nyr�l �s egy szerelmi h�romsz�gr�l, de jegyezz�k meg, hogy val�sz�n�leg pont ez az a tulajdons�ga filmnek, ami miatt v�g�l sikeres lesz. Ha a Valami Amerika 8 pont, akkor ez picivel t�bb, mint �t. A befejez�se azonban el�gg� j�, �s az ember �gy t�vozik a mozib�l, hogy nem is olyan kedvetlen. V�gezet�l azt k�v�njuk, b�rcsak ez m�g csak az el�vet�t�s lett volna, mert akkor j� v�g�ssal ugyanebb�l a filmb�l ak�r sokkal t�bbet is ki lehetett volna hozni.

Lucia Brawley Lora Nagy P�ter Geri Fekete Ern� D�vid Szamosi Zs�fia Betti Bartsch Kata Edit Gazs� Gy�rgy Mikl�s Luk�ts Andor apa L�z�r Kati Margit Reviczky G�bor pszichol�gus L�ng Annam�ria Buba B�nki Gergely Kacsa M�sz�ros Tibor Indi�n Hajduk K�roly Dedi W�ber Kata Coli Csuja Imre lov�sz